Veszprém Város Vegyeskara Egyesület

Több mint tíz éve kerültem Veszprém Város Vegyeskarához mint zongorakísérő és nagy örömmel tölt el, hogy ebben a közösségben dolgozhatok. 2013-ban Erdélyi Ágnes karnagy hívott a kórushoz, akivel még a középiskolában kötöttünk barátságot A közös zenei gyökerek és az azonos emberi értékrend megkönnyíti számunkra a közös munkát. Az azóta eltelt időben megismerhettem a kórusban éneklő kedves embereket, akikkel a próbák és táborok ideje alatt még személyesebb kapcsolat, barátság is kialakulhatott.

2024 nyarán első alkalommal utaztam külföldi szereplésre az énekkarral, mint zongorakísérő és kórustag. Ez az erdélyi kirándulás számomra is jó hangulatú közösségépítő útként marad emlékezetes, tele élménnyekkel és sikeres fellépésekkel.

A kórusbetanítás és -kísérés számomra nem volt ismeretlen feladat, mert több mint harminchárom éve vagyok a Várpalotai Bányász Kórus zongorakísérője.

Ott tanultam a szakmát Borbás Károly karnagy vezetése alatt, főállásban pedig zongoratanárként és korrepetitorként a várpalotai zeneiskolában tanítok. Ezt megelőzően a veszprémi Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskolában dolgoztam hangszeres és énekes zongorakísérőként huszonöt esztendőn át.

Miért szeretek kórusokkal dolgozni? A kórusmuzsika és a dalirodalom egyik kedvenc területem a zenében, amelynek alapjait ösztöndíjasként még Lipcsében tanultam meg. Az énekkaroknál lehetőségem van oratorikus művek megismerésére, betanítására és ha úgy adódik, continuo játékosként koncerten való megszólaltatására, vagy akár az egész zenekari szólamot magam játszom. Ez utóbbi a várpalotai kórusnál fordul elő, itt Veszprémben a koncerteken zenekar játszik a művekben.Többször is kérdezik a VVV-ban, hogy nem sajnálom-e, hogy a végén a színpadon, a mű megszólalásakor én nem lehetek jelen?Nem sajnálom, mert egy korrepetitor munkája ilyen. Az operaházban sem nyüzsögnek a színpadon a szerepet betanító korrepetitorok. Én nagyon élvezem ezt a műhelymunkát és igyekszem legjobb tudásom szerint játszani a zenekari szólamot, hogy minél nagyobb segítségére legyek a kórusnak. A próbák alatt sokszor nem egy zongora szólamot, hanem a zenekar dallamait, hangszíneit hallom a fejemben. A kórus kísérés kötelességekkel járó alázatos munka. Mindig ott kell lenned, mert számítanak a munkádra és mégsem te vagy a főszereplő. De ebben benne van az együtt muzsikálás szép öröme is és az, hogy a színpadon megszólaló produkció a közös munka eredménye.

Most legutóbb is Mozart Requieme szólalt meg a Hangvilla színpadán és nagyszerű élmény volt hallgatni a nézőtérről a Vegyeskar és a Győri Filharmonikus Zenekar előadását. Hangról-hangra követtem kórust, izgultam, amikor kényesebb rész következett, de néha csak belemerültem a zenébe és élveztem a megszólaló zenemű csodáját.

A kórus is sokat töltekezett Mozart művéből, az előadás után mindenki sajnálta, hogy vége ennek a szép próba időszaknak, nehéz szívvel tudtunk megválni ettől a zenei csodától.

De már előttünk a következő feladat: a karácsonyi koncertre való készülés, és új izgalmak várják a kórust, karnagyot és korrepetitort!

Józsa Eleonóra