Erdélyi Ágnes felépített és folyamatosan működtet egy teljes vertikumú kóruscsaládot, a Dunántúl egyetlen, nagy létszámú és keresett oratóriumkórusának kreatív gondolkodású és a legkülönbözőbb művészi és pedagógiai feladatokat magas szinten megvalósító karnagyaként.
Erdélyi Ágnes énektanár-karvezető szakmai életútja a közösségi előadóművészek számára életpálya-modell értékű. Tevékenységével több, mint három évtizede bizonyítja, hogy kívánatos, és a kora gyermekkortól folyamatossá tehető a művészeti nevelés, a közösségépítés, a közönségfejlesztés. Példát ad arra, hogy egyre nehezedő körülmények között is lehet kifejezetten jól dolgozni, és mindez nemcsak a fővárosban lehetséges.
Családi háttér, iskolák, tanulmányok
Az értelmiségi család mindhárom gyermeke felsőfokú zenei tanulmányokat folytatott, és hivatásos muzsikus pályát választott: öccse hegedű művésztanár, húga népzenész. A sorban Ágnes volt az első, aki hazánk kiváló muzsikusnevelő intézményeiben jegyezte el magát a zenével, a nyíregyházi 4 sz. (Kodály Zoltán) Ének-Zenei Általános Iskolában, amelynek meghatározó személyisége - azóta is - Szabó Dénes, valamint a városi Zeneiskolában, ahol Babka József volt a zongoratanára. A 4-es iskola jeles tanára, Rábai Júlia vándordíjat alapított, amelyet a legkiválóbb hangszeres kvalitású énekkaros kapott. Erdélyi Ágnes másodikként kapta meg e – adott pillanatban életút-meghatározó – szakmai elismerést, számára az elsőt, amelyet még számos követett.
Egyértelmű volt, hogy tanulmányait Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatja - a zongora főtárgy mellett két év zeneszerzést is hallgatott. Meghatározó tanárai között volt Szilágyi István, Keuler Jenő és Kövics Zoltán. Végzősként egy újabb szakmai elismerés: elnyerte a Kodály Díjat, amelyet évente egy növendék kap meg.
Érettségi után a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára jelentkezett zongora és karvezetés tanszakra, utóbbi hallgatójaként végezte tanulmányait 1981 és 1986 között. Meghatározó karvezetés tanárai: Zámbó István, Párkai István és Maklári József.
Hat éven át volt tagja a Párkai István vezette Liszt Ferenc Kamarakórusnak, amely által számtalan nagyszabású zenei feladatot és világlátást szerzett.
Diploma után
Középiskolai énektanár, karvezető és zeneelmélet tanári diplomáját – jeles minősítéssel – 1986-ban szerezte meg.
Első munkahelye az angyalföldi Kilián György Gimnázium, ahol 1986 és 1988 között egyetlen énektanárként kórust alakított, érettségiztetett, koncerteket szervezett. 1988-90 között a Till Ottó igazgatta Óbudai Zeneiskolában tanított szolfézst.
1987-ben másodkarnagyként csatlakozott a Déri András vezette Pasaréti Szent Antal (Ferences) Kórushoz, szakmai munkatársként éveken át dolgozott a váci Harmónia Kórusnál, és a Magyar Rádió Gyermekkórusának előkészítő tagozatán is.
Otthon Veszprémben, otthon az országban
1989. januárjában külső biztatásra jelentkezett Veszprém Város Vegyeskara – az országban elsőként meghirdetett - nyílt karnagyi pályázatára, és a jelentkezők közül ő nyerte el a nagy múltú együttes bizalmát.
1990-ben lett a Csermák Antal Zeneiskola zongora-szolfézs tanára, és 1991-től Veszprémben él. A KÓTA – Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége tevékenységébe megalakulásától kezdve részt vett – jelenleg a Művészeti Bizottság tagja. Rendszeres munkatársa a Kóta kórusminősítő rendezvényeinek, szakmai programjainak zsűritagként, előadóként.
1993-tól a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola egyházzenei szakának tanáraként öt esztendőn át karvezetést oktatott.
Zenetanári munkájának két fontos területe a szolfézs-zeneelmélet tanítás és az ifjúsági kórusnevelés. Növendékei rendszeresen sikerrel szerepelnek a szakmai versenyeken, a zenei felvételi vizsgákon, többen már a hivatásos zenei pályán haladnak. A nem zenei pályát választók között pedig számtalan éneklést, muzsikálást művelő felnőtt került ki a Csermák Antal Zeneiskola szolfézs osztályaiból és ifjúsági kórusából is.
Erdélyi Ágnes 2016-ban „Tehetséggondozó, tehetségfejlesztő szakvizsgázott pedagógus” oklevelet szerzett, és 2021-ben érte el a hazai oktatási rendszer egyik legmagasabb, „Mesterpedagógus” minősítését.
Szakmai elismerései: Veszprém város Gizella-díja (2005), Artisjus - zenetanári díj (2007), Kóta - karnagyi díj (2020)
Otthon a világban
Az Europa Cantat nemzetközi kórusszervezethez fesztiválszervezői-művészeti vezetői minőségben 1992-ben csatlakozott, mint a III. Veszprémi Nemzetközi Éneklő Hét művészeti vezetője. 1996-ban újabb Nemzetközi Éneklő Hét következett, ismét a legkiválóbb külföldi és magyar karnagyok és nemzetközi porondon ismertséget szerzett énekkarok részvételével. 1997-ben szintén az Europa Cantat égisze alatt ő szervezte meg Veszprémben az Európai Ifjúsági Kórust.
A művészeti bizottság tagjaként vett részt az Europa Cantat pécsi (2015) és tallinni (2018) előkészítésében, lebonyolításában.
A kilencvenes évek egyetlen nyara sem múlt el Veszprémben nemzetközi kórusprojekt nélkül – mindegyik művészeti vezetése Erdélyi Ágnes nevéhez fűződik, míg Veszprém Város Vegyeskara változó minőségben – hol stúdiókórusként, hol műhely rezidensként, és mindig a magyar kóruszene avatott tolmácsolójaként – öregbítette a város és hazánk hírnevét.
Zsűrizési feladatokat lát el rendszeresen a CSEMADOK felkérésére, a Galántai Kodály Napokon, több mint két évtizede így segítve a felvidéki magyar kórusok és karvezetők munkáját. 2018 óta a Magyar Kórusok Találkozója eseményeivel teszi lehetővé a határon túli és inneni kórusok fejlődését, kapcsolataik építését.
Jelenleg – állandó munkái mellett - a „Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa” programsorozat nagyszabású kóruszenei eseményén: az „Éneklő Magyarország a Dalvölgyben” előkészítésén dolgozik művészeti vezetőként.