A Dalvölgy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával valósul meg.
A 2015. június 22. napján elfogadott és a 2022. április 14-i Közgyűlésen megválasztott Elnökséggel egységes szerkezetben.
Bevezető
Az 1956. szeptember 25-én öntevékeny polgári kezdeményezésre megalakult Veszprém Város Ének - és Zenekara eltörölhetetlenül beírta nevét Veszprém város XX. századi társadalom - és művelődéstörténetébe. A Zámbó István karnagy által megszervezett és a város polgári dalos hagyományaira támaszkodó együttes véglegesen részévé vált Veszprém zeneszerető és zeneértő közönsége életének. Példájára és ösztönzésére attól kezdve számos énekes és hangszeres együttes alakult meg Veszprémben és környékén.
A jelenlegi társadalmi szervezet – úgy is, mint kórus, és úgy is, mint egyesület – az eredeti együttesnek, Veszprém Város Ének- és Zenekarának, és az abból kezdetben alkalomszerűen, később véglegesen kialakult részegyüttesnek, Veszprém Város Vegyeskarának, majd a kórus körül szerveződő zenebaráti mozgalom révén 1987-ben ideiglenesen, 1992-ben pedig véglegesen megalakult Veszprém Város Vegyeskara Baráti Kör Egyesületnek az utódjaként határozza meg magát. Ez utóbbi szervezetnek a vegyeskarral történt összeolvadása útján 1997-ben alakult meg a Veszprém Város Vegyeskara és Baráti Kör Egyesület, amelynek az életében, elhelyezésében és munkájában várható korszakos jelentőségű változások indokolják az alapszabályzat jelen módosítását.
Megalapítása keltének Veszprém Város Vegyeskara, mint kórus az 1956. szeptember 25-i ünnepélyes alakuló közgyűlés napját tekinti, mint egyesület pedig az 1992. január 20-i alakuló közgyűlést.
I. Általános adatok
1. Az Egyesület teljes neve: Veszprém Város Vegyeskara Egyesület
Rövidített neve: Veszprém Város Vegyeskara
Betűszóval jelölt neve: „VVV”.
2. Az Egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Brusznyai Árpád utca 2.
3. Az egyesület jogállása: közhasznú szervezet. Közhasznú tevékenységét egyrészt a 2011. évi CLXXXIX. Tv. 13. § (1) jogszabályi hely által előírtan, a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozó, 7. kulturális szolgáltatás területén, másrészt az 1991. évi XX. Tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) jogszabályi hely által a települési és megyei önkormányzatok feladataként megjelölt: közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése területén végzi.
4. Az egyesület tevékenységi területe: alapvetően Veszprém városa, tágabban Magyarország, illetve a külföld.
5. Az egyesület jogi személy; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról alkotott 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései szerinti, közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végző szervezet. Közhasznú szolgáltatásaiból az egyesület alább részletezett céljai értelmében elsősorban nem az egyesület tagjai, hanem a zeneszerető közönség részesül.
II. Célok, vállalt feladatok, az egyesület alapvető tagolódása
6. Az egyesület célja:
Az egyesület céljai az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról alkotott 2011. évi CLXXV. törvény foglaltak szerint az alábbiak.
6.1 Küldetésének tekinti az egyesület Veszprém város és Veszprém megye polgárai művelődésének segítését, a közönség művészeti ízlésének formálását, a magyar és az egyetemes zeneirodalom értékeinek megismertetését, a közös muzsikálásra tanítást.
6.2 Az egyesület munkájában a kóruszene és ezáltal a zene népszerűsítésének elősegítését tartja kiemelt feladatának Veszprém városban és mindenütt, ahol a kórus fellép. Ezzel Veszprém hírnevét kívánja öregbíteni, s ezáltal a város, a megye, a magyar kultúra méltó követe kíván lenni. Ennek érdekében szorosan együttműködik Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával.
6.3 A Veszprém Város Vegyeskara és a zeneszerető közönség közötti rendszeres kapcsolat kialakításának elősegítése, működési kereteinek megteremtése.
6.4 Az együttes kórustagjai és pártoló tagjai között előnyösen kialakítható művészeti és baráti együttműködés támogatása, fórumainak a szakmai vezetéssel egyeztetett létrehozása.
6.5 A művészeti célkitűzések megvalósításához szükséges támogatások társadalmi bázisának szélesítése.
6.6 Zenés, műsoros estek, hangversenyek, egyéb kulturális rendezvények szervezése, tartása.
6.7 Veszprém város polgári dalos mozgalma évszázados folyamatos hagyományainak megőrzése és ápolása céljából az elért eredményeket reprezentáló dokumentumok gyűjtése, hasznosításának és megőrzésének megszervezése.
6.8 A kórustag utánpótlás intenzív társadalmi elősegítése.
6.9 Más kórusokkal, hazai és külföldi partneregyesületekkel szakmai és baráti kapcsolatok kialakításának elősegítése, a tapasztalatcserék megszervezésének támogatása.
7. Az egyesület tagozatai:
7.1 Az egyesület három tagozatot működtet, melyek: Veszprém Város Vokálja a közép- és felsőoktatási korú ifjúság részére, a Dúdoló Népzenei Műhely, a Senior kórus és Veszprém Város Vegyeskara mint felnőttkórus.
7.2 A Vokál létezése – felmenő rendszerben – az új évfolyamok, az új nemzedék kellő zenei és közösségi nevelését szolgálja, és ezáltal körükből a szakmai utánpótlást hivatott támogatni.
Az alapszabály a felnőttkórus szervezeti, működési és egyéb viszonyait taglalja.
III. Tagság, jogok és kötelezettségek
8. Tagsági viszony:
8.1 Az egyesületet a tagok alkotják. A tagság lehet kórustagság, pártoló tagság és különleges tagság.
8.2 Az egyesület kórustagja lehet minden magyar és külföldi magánszemély, akit Veszprém Város Vegyeskarába énekesként felvettek, és az egyesület célját, alapszabályának rendelkezéseit elismeri, gyakorolja és a tagdíjat megfizeti.
8.3 Az egyesület pártoló tagja lehet bármely magyar és nem magyar állampolgárságú magánszemély, jogi és nem jogi személyiségű gazdasági és egyéb szervezet, aki vagy amely az egyesület céljainak megvalósításában közreműködik. Szervezet esetében a pártoló tagot annak dolgozója, tagja, vagy további, általa megbízott egyéb személy képviseli az egyesület fórumain.
8.4 Veszprém Város Vegyeskarának különleges tagjai: a város mindenkori polgármestere – a kórus díszelnöke – és a kórus örökös tagjai. A különleges tag saját belátása szerint vesz részt az egyesület, a vegyeskar fórumain, rendezvényein.
9. Az egyesületi tagság keletkezése:
9.1 Az egyesületet az alapító tagok alapítják. A továbbiakban az egyesület tagjait az elnökség veszi fel.
9.2 A kórustagok felvétele – megfelelés esetén – a meghallgatást követő háromhavi próbaidő után, a szakmai vezetőség javaslata alapján, az elnökség által történik. Tehát tagja az egyesületnek csak az lehet, aki Veszprém Város Vegyeskarába annak tagjaként felvételt nyert.
9.3 Amennyiben a szakmai vezetőség nem javasolja a kórustagságot kérő jelölt felvételét Veszprém Város Vegyeskarába, az egyesület elnöksége a felvételi kérelmet elutasítja.
9.4 Az elnökség elutasító döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.
9.5 Örökös tagság. A dalosmozgalom területén és a kórus érdekében múlhatatlan és példaadó érdemeket szerzett régi kórustagok közül a különös elismerést illető dalostársakat az elnökség megtisztelheti a „Veszprém Város Vegyeskarának örökös tagja” címmel.
10. Az egyesületi tagság megszűnése:
A tagsági jogviszony megszűnik a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
10.1 A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
10.2 A kilépés a tag önkéntes elhatározása alapján történik. A kilépés egyben az egyesületi tag Veszprém Város Vegyeskarából való kilépését is jelenti.
10.3 A tagsági jogviszony felmondással szűnik meg abban az esetben, amennyiben a tag a tagsági jogviszonyából eredő kötelezettségeit 3 hónapig nem teljesíti, ez ideig tagsági díjat nem fizet. Kórustag esetén felmondással szűnik meg a tagsága annak, aki ez ideig igazolatlanul nem vesz részt a kórus szakmai munkájában.
10.4 A felmondásról az elnökség javaslata alapján az egyesület közgyűlése dönt. A tagsági jogviszony felmondása a közgyűlési határozat alapján harmincnapos határidővel írásban történik.
10.5 Felmondás esetén a közgyűlés döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
10.6 A tagsági jogviszony megszűnése kizárással:
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy az elnökség kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
10.7 A tisztességes eljárást biztosító szabályként a közgyűlés biztosítja az érintett tag meghallgatását, védekezésének előterjesztését, ügyének közgyűlési tárgyalásakor.
10.8 Kizárás esetén a közgyűlés döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
10.9 A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
11. A tagok jogai:
11.1 Az egyesület tagja bármely egyesületi rendezvényen, fórumon részt vehet, felszólalhat, észrevételt, javaslatot tehet. Joga van az egyesület tisztségviselőitől felvilágosítást kérni, az egyesület irataiba betekinteni. A kórustagnak joga van az egyesület tisztségviselőinek megválasztásában részt venni, ugyanakkor ő is választható.
11.2 Az előzőekben foglalt jogok a pártoló tagokat és különleges tagokat is megilletik, azzal, hogy az egyesület közgyűlésén csak tanácskozási joggal vesznek részt, választójoguk nincs.
11.3 Az egyesület kórustagja jogosult részt venni a kórus szakmai munkájában, s a karnagy kijelölése alapján a fellépéseken, szerepléseken.
12. A tagok kötelezettségei:
12.1 Az egyesület tagjai az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és az elnökség határozatait kötelesek betartani.
12.2 Az egyesület tagjai kötelesek közreműködni a célok megvalósításában, teljesíteni a tisztségviselők által adott megbízatásokat, nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását.
12.3 A kórustagok tagdíjat fizetnek, valamint teljesítik az elnökség által előírt egyéb fizetési kötelezettségeket (pl. utazások részvételi díja).
12.4 A pártoló tagok pénzbeli vagy más hozzájárulásukkal segítik az egyesület működését. A kórustagok kötelesek a kórus szakmai munkájában részt venni, a fellépéseken a karnagy kijelölése alapján részt venni.
IV. Az egyesület szervezete
13. Az egyesület szervei a közgyűlés és az elnökség (vezető tisztségviselők).
13.1 A közgyűlés.
13.1.1 A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, a tagokból áll. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők, továbbá a karnagy megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) a tagdíj mértékének megállapítása
e) az éves munkaterv és költségvetés elfogadása;
f) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – és közhasznúsági jelentés elfogadása;
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
13.1.2 A közgyűlés működése:
13.1.2.1 Évente legalább egy alkalommal kell közgyűlést tartani. A közgyűlést ezen túlmenően is össze kell hívni, ha a kórustagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt írásban kéri. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]
13.1.2.2 A közgyűlést az elnökség hívja össze elsődlegesen az egyesület székhelyére, ezt az elnökség a kórustagok részére a közgyűlés előtt legalább egy héttel bejelenti és a meghívót – amely a napirendet is tartalmazza – a kórus hirdetőtábláján kifüggeszti, valamint az egyesület honlapján megjelenteti. Írásban kell meghívni az igazoltan távollévő tagokat és értesíteni a pártoló tagokat úgy, hogy a meghívót legalább egy héttel a közgyűlés időpontja előtt kézhez kapják.
13.1.2.3 A közgyűlés határozatképes, ha azon a kórustagok több mint fele jelen van. Az egy hónapon belül megismételt közgyűlés az eredeti napirenddel a megjelölt tagok számától függetlenül határozatképes lesz, amennyiben ezt az első ülés meghívója tartalmazta.
13.1.2.4 A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
13.1.2.5 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá és két tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait, különösen határozatait. A határozatokat évente 1-től kezdve emelkedő számsorrendben kell megjelölni. Tartalmaznia kell a jegyzőkönyvnek az előterjesztést, a határozat megszületésének körülményeit, azaz a közgyűlés határozattal kapcsolatos szavazását úgy, hogy a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen, továbbá a határozat hatályát és felelőseit. A határozat megjelölése: pl. 1/2015 (V. 20) Kgy. sz. határozat.
13.1.2.6 A közgyűlésen az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés minden egyéb esetben egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait.
13.1.2.7 A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, kivéve jelen alapszabály ettől eltérő rendelkezéseit, továbbá ha a közgyűlés egy-egy ügyre nézve titkos szavazást rendel el.
13.1.2.8 A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]
13.2 Az elnökség (vezető tisztségviselők)
Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
13.2.1 Az egyesület díszelnöke – „Veszprém Város Vegyeskarának díszelnöke” címmel – hagyományosan Veszprém város mindenkori polgármestere.
13.2.2 Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban irányítja az egyesület tevékenységét. Dönt mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség bármely döntése ellen az érintett a közgyűléshez fellebbezhet.
13.2.3 Az elnökség hat vezető tisztségviselőből áll. Tagjai: az elnök és további öt elnökségi tag a kórustagok sorából. Az elnökség tagjai társadalmi munkában látják el feladatukat.
13.2.4 Az elnökségi üléseknek állandó meghívottja a kórus mindenkori karnagya.
13.2.5 Az elnök az egyesület társadalmi vezetője és megszemélyesítője. Az egyesületet az elnök önállóan képviseli harmadik személyek, állami szervek, önkormányzatok, egyéb hatóságok és szervek előtt. Képviseleti jogát esetenként átruházhatja az elnökség más tagjára.
13.2.6 Az elnökséget a közgyűlés 5 év időtartamra választja. Az elnökség tagjainak megválasztása során a tagság nevesítve választja meg az elnököt.
13.2.7 A karnagyot - helyének megüresedése esetén - a közgyűlés határozatlan időre választja meg.
13.2.8 Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
13.2.9Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
13.2.10Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
13.2.11Az elnökség az üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente tartja. Az elnökség ülését az elnök hívja össze. A rendes elnökségi üléseket írásban a napirend közlésével kell összehívni úgy, hogy az elnökségi tagok a meghívót legalább 4 nappal az elnökségi ülés előtt kézhez kapják. Rendkívüli ülés esetén az elnökséget rövid úton (telefon, villámposta) is összehívhatja az elnök. Az elnökség ülései nyilvánosak. Határozatait szótöbbséggel hozza.
Az elnökség határozatképes, ha ülésén tagjai közül legalább négy fő jelen van.
Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés tárgysorozatát, az előterjesztéseket, a tárgyalás fő mozzanatait és az elnökség állásfoglalásait és döntéseit. A kisebbségben maradt tagok írásban beterjesztett különvéleményt csatolhatnak a jegyzőkönyvhöz. A határozatokat évente 1-gyel kezdődő, emelkedő számsorrendben kell megjelölni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozat megszületésének körülményeit, azaz az elnökség tagjainak a határozattal kapcsolatos határozatát úgy, hogy a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható legyen; továbbá a határozat hatályát és felelősét. A határozat megjelölése: pl. 1/1998 (I. 30) sz. Eln. határozat. A határozatot az érintettekkel 5 napon belül közölni kell a jegyzőkönyvi kivonat megküldésével. A jelenlévő érintettekkel szóban kell közölni, amelynek megtörténtét a jegyzőkönyvnek szintén tartalmaznia kell.
13.2.12 Az elnökség tagja, annak közeli hozzátartozója, élettársa semmilyen módon előnyben nem részesülhet. Nem lehet az elnökség tagja, illetőleg a határozathozatalban nem vehet részt az, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül. Továbbá az elnökség tagjaival szemben nem állhatnak fenn az Ectv 38-39§-ban, valamint az új Ptk. 3:22 §-ban foglalt összeférhetetlenségi és kizáró okok. Így:
Az Ecvt 38.§ szerint: (1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Ectv 39. § szerint: (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az új Ptk. 22. § szerint: (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
V. Az egyesület gazdálkodása, vagyona
14. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
14.1 Az egyesület vagyona a tagok tagdíjából, a pártoló tagok pénzbeli vagy egyéb hozzájárulásából, jogi és magánszemélyek eseti felajánlásából, hozzájárulásából, valamint az egyesület gazdálkodásának eredményéből áll. Az egyesület a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint fejti ki gazdálkodási tevékenységét céljai megvalósításának érdekében. Ennek megfelelően vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az alapító okiratban foglalt egyesületi célok megvalósítására fordíthatja.
14.2 A fenti 13.1 pontban kifejtetteken belül az egyesület vagyona felhasználható különösen az alábbi célokra:
14.2.1 A kórustagok számára az alaptevékenység szerinti tevékenység folytatásához (kórusban éneklés) szükséges egyenruha, fellépő ruha biztosítása, ennek vásárlása, elkészíttetése, karbantartása, pótlása.
14.2.2 A felkészülések részeként edzőtáborokon való részvétel költségei (szállás, étkezés, utazás, kapcsolódó egyéb költségek).
14.2.3 A karnagy szakmai továbbképzésének költségei.
14.2.4 A külföldi és hazai kórusokkal való kóruskapcsolatok ápolását szolgáló költségek (vendégkórusok, karnagyok fogadásának szállás-, étkezési, tolmácsolási, posta-, ajándék- és ugyanilyen nemű költségekre).
14.2.5 A kórus és a karnagy vendégkórusokhoz utazásának, versenyeken, fesztiválokon kül- és belföldön történő részvételének költségei (utazási, szállás-, étkezési, tolmácsolási, posta-, ajándékköltségekre stb.).
14.2.6 Az egyesület saját szervezésében megrendezett koncertek, egyéb rendezvények költségei (a fellépők utaztatási és elszállásolási költségei, honoráriumok, bérleti díjak, dekoráció, világosítás, hangosítás, szállítás stb. kiadásai).
VI. Az egyesület megszűnése
15. Az egyesület megszűnésére az új Ptk szabályozása érvényes:
15.1 (3:48. § ) Az egyesület, mint jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha tagok vagy alapítók kimondják megszűnését, vagy az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
15.2 (3:83. §) Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
15.3 (3:84. §) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
15.4 (3:85. §) A fennmaradó vagyon sorsa:
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
VII. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
16. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont].
17. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]
18. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]
19. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]
20. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.vvve.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig a www.vvve.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]
21. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]
A jelen alapszabály módosításban nem szabályozott kérdésekben a civil szervezetekre, jogi személyekre és közhasznú szervezetekre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezések az irányadók.
Záradék
Ezt az alapszabály módosítást az Egyesület 2015. június 22-én megtartott közgyűlése megvitatta, majd egyhangú szavazatával elfogadta, mint működésének alapdokumentumát.
E módosított alapszabály szövege az eredeti alapszabály és az 1998. május 18-i, 1998. szeptember 7-i, 1998. december 10-i, 2013. március 11-i, valamint 2014. szeptember 25-i, a 2014. november 6-i és a 2022. április 14-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva jött létre.
………………………………
Kiss Zoltán sk.
Egyesületi elnök
Kelt Veszprémben, 2022. év április 14. napján
